A MOK új szervezeti felépítése

Az Újratervezés csoport programja alapvető megállapításokkal indul:

 

„A változáshoz vissza kell szereznünk hivatásunk társadalmi rangját és vissza kell állítanunk az egészségpolitikában a szakmai szempontok elsődlegességét. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy nem éltünk megfelelően az érdekérvényesítési lehetőségeinkkel, pedig alapvetően csak magunkra, saját szerveződéseinkre számíthatunk. Az orvostársadalomnak saját kezébe kell vennie a sorsát, és élnie kell önigazgatási, önkormányzati lehetőségeivel. Ehhez egy erős, megújult, és bővített jogosultságokkal rendelkező kamarára van szükség.”

 

A MOK ezzel szemben az utóbbi évtizedben szinte kizárólag szakszervezeti funkciókat vállalt fel: Cser Ágnes oldalán folytat nem nyilvános és részben eredményes bértárgyalásokat a kormán­nyal. A bérharc fontos, de ehhez egy erős szakszervezet kellene, mert ez alapvetően nem kamarai funkció. A MOK nem munkavállalói érdekek-képviseleti szervezete, hanem szakmai köztestület. Ezt a kollektív szakmai érdekképviseletet egyedül a MOK (lenne) képes ellátni.

Az egészségügyi ellátórendszer egyre inkább kontroll, ellenőrzés – sőt: a változásokat követő szabályozás – nélkül, az orvosok egyéni szakmai – emberi tisztességére alapozva, a tehetetlen­ségi nyomatékánál fogva működik. Kiemelten igaz ez az erős térnyerésű magánegészségügyre, ami végkép szabályozás és ellenőrzés nélküli. Mindez felértékeli a MOK-nak, mint szakmai köztestületnek a szerepét. A szakmai és etikai önszabályozás és önkorlátozás, a nyíltság, transz­parencia azok az eszközök, amelyek segíthetnek az orvostársadalom megbecsültségét vissza­szerezni és a szakmai szabályok, protokollok megalkotásában való részvétel tudja biztosítani a betegbiztonságot támogató, számunkra is kockázatminimalizált működésünket.

A MOK szakmai tevékenységét az utóbbi évtizedben alapvetően a változások opponálása jellemezte. El kell fogadnunk, hogy a szakmai – technológiai fejlődés, a kulturális változások és finanszírozási kényszerek miatt a változások elkerülhetetlenek. Ezért alapvető cél, hogy a MOK ne elszenvedője, lassítója legyen az egészségügy szükségszerű átalakításnak, hanem aktív résztvevője, motorja, ahol a beteg-és orvos érdekek szinergiába kerülnek.

 

Célunk, hogy a MOK aktív szakmai jelenlétével tegye egyértelművé úgy a szakpolitika, mind a lakosság számára, hogy van megoldási alternatívája, és a szakmai kérdésekben megkerülhetetlen a véleménye.

 

Mindehhez a MOK jelenlegi szervezete nem ad megfelelő keretet, nem erre az új feladatra lett kialakítva, ráadásul a jelen szervezet nem támogatja a tagok spontán érdeklődése, problémái szerinti szerveződését, közösségi életét. Úgy a tagsági aktivitás növelése, mint a szakmai felügyelet, minőségbiztosítás, intézményi standardok kidolgozása és ezek nyilvános bevezetése, az ehhez igazított továbbképzési rendszer, a megbízható etikai normákon alapuló hiteles kamara megteremtése más struktúrájú szervezetet és vezetést kíván.

Az új szervezet és működés kialakítása – már csak átalakítás alatti folyamatos üzem kényszere miatt is – várhatóan csak többlépcsős, hosszabb folyamatként értelmezhető. De ehhez szükség van a célmodell, a jövőkép meghatározására. Ez a javaslat erre tesz kísérletet.

 

A MOK új szervezete

 

A MOK szervezeti átalakításának három fő eleme:

  • A MOK egészének mátrix jellegű működése
  • Az E-MOK (e-alapú működés) kialakítása
  • Új, szakmai alapú szervezetű – működésű vezetés

 

A mátrix jellegű működés

 

A jelenlegi kétszintű, de azon belül horizontális felépítésű szerveződés csak az eddigi adminiszt­ratív működést tudta és tudja kiszolgálni. Nem képes dinamikusan alkalmazkodni a változó igé­nyekhez, nem képes országosan összeszervezni az azonos problémájú, érdeklődésű, élethely­zetű kollégákat. Erre a célra a horizontális (megyék) jellegű szerveződés helyett a vertikális, problémaorientált szerveződés lehet alkalmas. (Egy alapellátást érintő törvénytervezetet nem a 20 megye tud gyorsan és hatékonyan megvitatni, hanem a MOK alapellátási szekciója.)

A szakmai munka megerősítése érdekében a megyei szerveződés mellett (nem helyett) tematikus vertikális szerveződésekre is szükség van.

A mátrix jellegű működés ebben az értelmezésben azt jelenti, hogy a szakmai szerveződések vertikálisak, de ezek a napi működésben a horizontális infrastruktúrákra (országos hivatal, megyei szervezetek hiva­talai) épülnek rá.

A szakmai szerveződésnek három szintje javasolt:

  • Alapszabályban rögzített szakmai szerveződések, a Kollégiumok (alapellátási kollégium, kórházi kollégium, minőségügyi kollégium stb.). Ezek országosak, egységesen meghatározott szervezetűek (pl.: Elnök, alelnök, titkár) és egy meghatározott elnökségi taghoz tartoznak. Munkájukat technikailag az Országos Hivatal segíti.
  • Regisztrált szakmai szerveződés, Társaságok. Meghatározott számú tag kérésére az elnökség automatikusan regisztrálja. Lehet szakmaspecifikus, interdiszciplináris, vagy réteg-specifikus (rezidens, nyugdíjas, kistelepülésen dolgozók stb.). Az országos és terü­leti hivatalok segítik a munkájukat.
  • Spontán szerveződés, a A MOK portálon – mint egy Facebook csoportot – bárki létrehozhatja, minden előzetes engedélyeztetés és regisztrálás nélkül. A csoportok a nem virtuális munkájukhoz kérhetnek technikai segítséget (címlista, terembiztosítás stb.) a területi MOK irodáktól.

Ez a szerveződés biztosítja azt, hogy

  • a szakmai vonal erősödjön meg a MOK-on belül,
  • a szakmai tagozatok munkája közvetlenül becsatornázódjon az elnökségi döntésekbe (megfordítva: az elnökségi állásfoglalások szakmai csoportok munkáján alapul),
  • a szakmai szerveződések technikai – pénzügyi kiszolgálását, segítését a különböző szintű hivatalok végzik.

 

Az E-MOK (e-alapú működés)

 

A korszerű MOK működésének alapja a MOK honlap interaktív, a tagok által személyre szabható portállá alakítása. A MOK portálon belül meg kell teremteni azokat a magas biztonságú felületeket, ahol kizárólag a MOK tagok – a Facebookhoz hasonlóan – saját maguk hozhatnak létre csoportokat, eseményeket, szavazásokat, vitákat.

 

Az új országos vezetőség

Ez egy eléggé szokás-borogató javaslat, de jól szemlélteti a váltás, változás irányát. Lehetővé teszi a szakmaiság előretörését, és partnerségre, a tagság aktivitására, nyíltságra épít.

Az előzőek szellemében az eddigi, feladat-megjelölés nélküli hierarchikus struktúra (elnök – alelnökök, főtitkár – titkár) helyett a programból levezetve feladatokat kell meghatározni, és ehhez kell pozíciókat rendelni, és majd ezekhez kell embereket keresni.

El kell felejteni az alelnök –titkár hierarchiát. Az elnökségben az elnök alatt egyes területekért felelős egyenrangú emberek ülnek.

A MOK vezetésének új modelljét az alábbi ábra szemlélteti. Az áttekinthetőség érdekében nem szerepelnek az ábrán a megyei szervezetek, azok szervezeti, és az Országos Küldöttközgyűlés és a Területi Szervezetek Tanácsa. Ezek szerepének újraértékelése a végleges szerkezet és funkció kialakítása után esedékes, jelenleg változatlanul hagyása javasolt.

 

 

 

Elnök

Koordinál, képvisel, stb.

 

Főtitkár

Koordinálja, szervezi, adminisztrálja az elnökség munkáját, felügyeli, illetve a hivatalvezetőn keresztül vezeti a Hivatalt. (Távollétében helyettesíti az elnököt.)

 

Alelnökök

Két típusú, de egyenrangú alelnököt javaslok. Az egyik oldalon szakmacsoport szerint a „referens” alelnökök vannak, a másik oldalon pedig a kiemelt feladatokat, kérdéseket koordinálja egy – egy alelnök. Az egyes alelnökökről pár szóban.

 
Fogászatot képviselő alelnök

Értelemszerű a feladata.

 
Nem orvos diplomásokat képviselő alelnök

A gyógyítás komplexitásának, csapat-munka jellegének erősödése és az orvosi munkaerőhiány miatt számuk, szerepük feltétlenül erősödni fog. Ez indokolja az önálló alelnök létét.

 
Az alapellátást képviselő alelnök

Értelemszerű a feladata.

 
A szakellátást képviselő alelnök

Értelemszerű a feladata. Miután a szakellátás (elsősorban járóbeteg-szakellátás) területén erős a magánegészségügy jelenléte, feladata erre a területre is kiterjed.

 
A transzparenciáért felelős alelnök

Az egyik legfontosabb feladat. Hozzá tartozik a kamara és az ellátórendszer átláthatósága, nyilvánossága. Feladata:

  • az etikai kódex megújítása, és alkalmazásának felügyelete (ezért tartozik hozzá az etikai tanács és az OEB is),
  • az ellátórendszer átláthatóságának, mérhetőségének a biztosítása, ennek publikálása, és hozzá tartoznak a minőségbiztosítási kérdések is,
  • a MOK működésének, gazdálkodásának transzparenssé tétele.
 
HR – munka jog területért felelős alelnök

Azokkal a munkajogi kérdésekkel foglalkozik, amik az orvosokat, mint munkavállalókat érdeklik. A bértáblától a kollektív szerződésen, munkaidő direktíván, a sztrájkjogon át az ágazati egészségpénztárig, orvos egészségvédő programokig sok minden idefér. (A mi „jóléti miniszterünk”.)

 
Jogszabályok véleményezéséért, alkotásáért felelős alelnök

Feladata kéttípusú:

  • koordinálja, szervezi a beérkező jogszabály-tervezetek véleményezését, ennek belső szakmai vitáját a társ-alelnökök és kollégiumok segítségével,
  • előkészíti a MOK által szükségesnek tartott jogszabályi változásokat.
 
Képzés, szakképzés területért felelős alelnök

Kiemelten fontos terület, ha vissza akarjuk szerezi a képzésben, szakképzésben elvárt szerepünket. Akár az alapszabályban rögzítendő, hogy ezt a pozíciót egyetemi embernek kell betöltenie, aki általában is tudja képviselni az elnökségben az egyetemek speciális problémáit.

Eldöntendő, hogy a határon túl élő – dolgozó magyar orvosok kapcsolattartója melyik alelnök legyen. Fontos terület, úgy a kamarai tapasztalatok, mint a szakai fejlődés, tendenciák adaptálhatósága miatt.

 

Egyéb szervezetek

 

Kollégiumok

A kollégiumok egy – egy problémára szervezett országos testületek, amelyeket az alapszabály sorol fel. A később meghatározandó kollégiumok munkáját egy – egy alelnök koordinálja. Egy alelnökhöz több kollégium is tartozhat.

 

Tanácsok

A tanácsok egy – egy problémakör elvi kérdéseivel foglalkozó szűk, rögzített létszámú testületek.

 

Etikai Tanács

Az új struktúrában az Etikai Kollégium új neve.

 

Szakmapolitikai Tanács

Nem operatív terület, hanem „nagy nevek”, köztiszteletben álló személyek vannak benne, akik tekintélyükkel adnak súlyt egy- egy elvi állásfoglalásnak.   
Leginkább a transzparenciáért felelős alelnök munkáját segíti, de az elnök és a többi alelnök is fordulhat hozzá konkrét kérdéssel.

 

Szakmai tanácsadó testület

Ez az operatív, rendszeresen dolgozó, konkrét kérdésekre válaszoló szervezet, ami egyes – a MOK számára fontos – területek szakértőiből áll, akik keretszerződéssel rendelkeznek a MOK-kal. Nem mint testület adnak tanácsot, hanem az egyes a tagok számonkérhetően véleményeznek, írnak anyagokat az elnökség megrendelésére.       
Szükséges területek pl.:

  • egészségügyi finanszírozás
  • ellátórendszer szervezete
  • munkajog
  • népegészségügy
  • nemzetközi egészségügyi rendszer és modell ismeret
  • EU jog

 

Elnöki megbízott(ak)

Az elnökség jóváhagyásával az elnök által konkrét feladatra, határidős megbízással rendelkező személyek. Ilyen lehet pl. az Alapszabály új változatának előkészítése, a sztrájkjog problémájának tisztázása, vagy az indikátor-rendszer kidolgozása stb. (Fontos témákat nem lehet félig hozzáértő, főállásban mással foglalkozó alelnökre bízni, profik kellenek.)

 

Felügyelő Bizottság

Vélhetően változatlan szerepkör

 

Az elnökségi ülések nyilvánossága

Két szempontot kell összeegyeztetni: a nyíltságot és a működőképességet. (A Vérmezőn 200 ember nem képes operatív munkát végezni.)

A megoldás az lehet, hogy az elnökség kétféle ülést tarthat:

  • Elnökségi megbeszélést
  • Elnökségi ülést

Az elnökségi megbeszélés egy konzultáció, mely nem nyilvános, illetve az elnökségi tagokon kívül csak a konkrét ülésre meghívottak vehetnek részt rajta. Fontos, hogy ez konzultatív ülés, másra érvényes döntést, határozatot nem hozhat.

Az elnökségi ülés a „rendes” ülés, amelynek vannak állandó meghívottjai, és az emlékeztetői felkerülnek a MOK honlapjára. (Akár online streamelhető is.)

Az Elnökségi Ülés állandó meghívottai:

Tanácskozási joggal: A hivatalvezető, az érintett Kollégium és Tanács elnöke, a rezidensek delegáltja

Részvételi joggal:     A regisztrált szervezetek (társaságok) közös delegáltja, MESZK, GYOK, MOTESZ, Betegjogi szervezetek közös delegáltja, orvostanhallgatók delegáltja

 

Azt gondolom, ez a javaslat tartalmazza azokat a szükséges szerkezeti változásokat, amelyek lehetővé teszik programunk megvalósítását. Ha a célokban egyetértés van, akkor azt kell megnézni, hogy az alapszabályban első körben milyen változásokat kell-kezdeményezni a kétfordulós elnökválasztás mellett.

Budapest, 2019. szeptember.

 

Dr. Kincses Gyula