Az Újratervezés módosító javaslata a MOK Nagygyűlés tematikájára

A regisztrációs űrlapon közölt felhívásra válaszolva a rendezvény témájával kapcsolatos véleményünket, észrevételeinket az alábbiakban közöljük.

Az Újratervezés Csoport örül annak, hogy léte, tevékenysége aktivizálta a Kamara jelenlegi elnökségét. Annak is örülünk, hogy az elnökség a segítségünkkel megértette azt, hogy az érdek­érvényesítés fontos eszköze az, hogy ha az elnökség nem önálló szereplőként lép fel, hanem a tagság tömegével nyomatékosítja a követeléseket. Még jobban örülünk annak, hogy a tagok aktívan reagáltak az elnökség felhívására, és visszaigazolták azt, hogy szeretnének részt venni a Kamara dolgaiban, és nem igaz az, hogy a tagság passzív, kiábrándult, és ezért felrázhatatlan.

 

Ugyanakkor

 

  • Azt gondoljuk, hogy a magyar egészségügy olyan mély és általános szervezeti, működési, morális válságba jutott, hogy a megoldás nem halogatható. A MOK eddigi fontolva haladó, megértően tárgyaló technikájának és változásellenességének is van rész­felelős­sége abban, hogy a magyar egészségügy úgy a humánerőforrás-ellátottság, mint a betegbiztonság tekintetében kritikus helyzetbe sodródik, miközben az egészségügyi kiadások GDP aránya 6,9%-os mélypontra csökkent. 9 év telt el érdemi eredményt nem hozó tárgyalásokkal, nincs mire várni, nincs hova hátrálni, most már markánsabb fellépésre van szükség.
  • A kívánt bérszínvonal elérése azért sem halogatható, mert a többlépcsős, elhúzott béremelés esetén bizonytalanabb a hálapénz megszüntethetősége, pedig ez minden pozitív szervezeti – működési változás, és a belső viszonyokat mérgező feudális hagyo­mányok felszámolásának feltétele.
 
Mindemellett
  • Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a Nagygyűlés tényét, tematikáját, céljait a tagság minden előzetes konzultáció nélkül csak a sajtóból tudhatta meg.
  • Nem értjük a „rendkívüli orvos nagygyűlés” konkrét célját, nem ismerjük a menetrend­jét, elvárt eredményét. Nem tudjuk, hogy a nagygyűlésen mi, kamarai tagok folytatha­tunk párbeszédet a 3 tárca vezetőivel, vagy az elnökség fog párbeszédet folyatni a három miniszterrel, és mi nézhetjük? (Félreértés ne essék: ez is előrelépés.)
  • Nem értünk egyet a Nagygyűlés meghirdetett témáival. Ez az öt pont nem fedi le az egészségügy főbb problémáit. Ezekből a pontokból nem sejlik fel egy korszerű orvos- és betegbarát egészségügy képe, ezek a kérdések önmagukban nem adnak választ az egészségügy jelenlegi és várható nagy kérdéseire, nem kezelik a közösségi és a magán­egészségügy együttélésének problémáit, nem szólnak arról, hogy az ellátórendszer jelen szerkezete és működése még többlet­forrás esetén is fenntarthatatlan, és hogy az intéz­ményfinanszírozási rendszer minimum érdemi megújításra, de inkább cserére szorul. Az elnökség szótárából teljesen hiányoznak az olyan szavak, mint az érték alapú finanszíro­zás, a transzparencia, indikátor alapú nyilvános értékelés, kompetencia-átrendezés, korszerű infó-kommunikációs eszközök alkalmazása, vagy akár a partnerség, vagy adaptivitás.
  • A megfelelő bér kikövetelése bármilyen más egészségügyi követelés/program alapja, ezért a fentiek ellenére egyetértünk azzal, hogy tisztességes bért kell követelni, és mind­ezt egy lépcsőben a hálapénz betiltásához kell kötni. De tudjuk azt is, hogy a megfelelő bér csak előfeltétele az eredményes és empatikus gyógyításnak, ehhez számtalan szervezeti, szabályozási változásra és szemléleti korszerűsítésre is szükség van.

 

Az Újratervezés Csoport nem bérköveteléssel lép fel, hanem ahhoz kéri a társadalom segítsé­gét, hogy egy korszerűbb, átlátható és számonkérhető, betegbarát, hálapénzmentes egészség­ügyben dolgozhassunk.

 

Mindebből következik, hogy nem vagyunk elégedettek a meghirdetett nagygyűlés céljaival és tematikájával, ugyanakkor nem opponálni akarjuk a nagygyűlést, hanem hasznossá, eredmé­nyessé szeretnénk azt tenni.

Ezért az alábbi javaslatot tesszük.

 

Az Újratervezés Csoport javaslata a nagygyűlés témáira

 

Az Újratervezés Csoport szerint a nem megfelelően tematizált párbeszéd csak parttalan beszél­getés, és ez esetben a Nagygyűlés csak gőz-leeresztő szerepet tölt be, de nem alkalmas az egészségügy problémáinak gyors, hatékony megoldására.

Eredménykötelem nélküli párbeszéd igénye helyett konkrét és gyors változást megalapozó követeléssel kell a Kamarának a döntés­hozókat nagygyűlésre hívni.

 

Ezért az Újratervezés Csoport felszólítja a Magyar Orvosi Kamara elnökségét, hogy változtassa meg a Nagygyűlés tematikáját.

 

Az illetékesek előzetes tájékoztatása után a MOK-nak a döntéshozóktól követelnie kell, hogy a nagygyűlésen kapjunk felelős ígéretet arra, hogy

  • a Kormány 8 héten belül aláírja azt a megállapodást, mely garantálja, hogy a szakorvosi bérminimum már 2020-ban eléri a bruttó 1.000.000Ft.ot, és ehhez kötötten a hálapénz adása és elfogadása jogszabályellenessé válik.
  • 6 héten belül feláll egy munkacsoport a kormányzati oldal (MEH, EMMI, AEEK) a MOK, a Kórházszövetség és a betegszervezetek által delegált kompetens szakértőkből, amely fél év alatt vitaindító jelleggel áttekinti az egészségügy helyzetét és az ebből fakadó tennivalókat.

Ez a háromoldalú munkacsoport a megalapozó tanulmány alapján konzultációk, társa­dalmi viták után újabb fél éven belül szakértőket bevonva komplex fejlesztési és átala­kítási tervként javaslatot tesz

  • az egészségügyi rendszerünk modelljére (állami egészségügy vagy társadalom­biztosítási rendszer),
  • az egészségügyi finanszírozás fő számaira (az egészségügy közkiadások GDP aránya, közvetlen lakossági fizetés – Out of Pocket – maximális aránya, a preven­ciós kiadások aránya stb.),
  • az ellátórendszer javasolt szerkezeti és szervezeti változásaira, beleértve az alap­ellátás megújítását és a kórházi szervezteti működés áttekintését, a hagyo­mányos hierarchikus működés oldását,
  • a köz- és a magánegészségügy viszonyára,
  • a szolgáltatás-finanszírozási rendszer átalakítására, beleértve a díjtételeknek a költségnemeket (bér, szakmai anyag, általános költség) szétszálazó, reális értékű újraszámolását,
  • a szakmai minimumfeltételeknek a szakmai irányelvekkel összehangolt megújítására,
  • a képzés, szakképzés átalakítására, ideértve a rezidensek státusának újragondo­lását,
  • az egészségügy teljesítmény- és eredményesség mérésére és annak értékelésé­nek nyilvánosságára,
  • a lakosság egészségtudatosságának és terápiás együttműködésének ösztönzésére,
  • a speciális ágazati szociális – egészségügyi programokra (ágazati egészség- és nyugdíjpénztár, burnout prevenció, speciális szűrések, ágazati egészség­programok stb.).

Az egészségügy ma deklarált jövőkép és konszenzusos rendszerfejlesztési program nélkül, a tehetetlenségi nyomatékánál fogva önmozgással sodródik. A második pontunk ezen kíván egy valós és átfogó párbeszéddel javítani.

Fontos, hogy mindezt a Kamarának nem tárgyalási tematikaként kell elküldenie a döntés­hozóknak a Nagygyűlés előtt, hanem a MOK-nak deklarálnia kell, hogy amennyiben a feltételek bármelyike nem teljesül a fent jelzett határidőkig (beleértve azt, hogy szülessen felelős ígéret a nagygyűlésen), akkor haladéktalanul megszervezzük az önként vállalt túlmunka felmondását, illetve más, törvényes a betegellátás biztonságát nem veszélyeztető tiltakozási eszközöket alkalmazunk.

Az Újratervezés Csoport a fenti két javaslatunk elfogadása esetén lát esélyt arra, hogy a MOK a nagygyűlés segítségével érdemi pozitív változásokat indítson el az egészségügyben és az egészségügy a folyamatos konfliktusok terepe helyett olyan rendszerré alakuljon, ahol tisztességgel lehet gyógyítani, és méltósággal lehet gyógyulni.

Budapest, 2019. szeptember 02.

Dr. Álmos Péter 66119, Dr. Hegedűs Zsolt 53682,  Dr. Kanka Andor 48602, Dr. Kincses Gyula 32413,  Dr. Lénárd Rita 35621, Dr Lovas András 66148, Dr. Máté-Horváth Nóra 73167, Dr. Nagy Marcell  62406, Dr. Pinke Ildikó 40169

MOK tagok, az Újratervezés Csoport szóvivői

Kiemelt kép forrása: Unsplash