A MOK működése és költségvetése

Alaptételünk, hogy nem a tagság van az elnökségért, hanem az elnökség a tagságért, a Kamaráért.

Ahhoz, hogy ez az elv megvalósulhasson, szükség van a Kamara szervezetének, működésének megváltoztatására, de a MOK költségvetését is ennek megfelelően kell átalakítani. Az új szervezeti struktúráról már írtam: a jelenlegi horizontális területi szervezeti rendszerre épül, de vertikális szakmai struktúrákkal egészül ki, így hatékonyabban csatornázza be a területi szervezetek véleményét a Kamara egészének döntési mechanizmusába, szakmai munkájába.

Erős Kamara csak erős tagság, élénk tagsági élet esetén lehetséges, és ez jól működő területi szervezeteket feltételez.

A területi szervezetek kialakított infrastruktúrája, szervezete alkalmas erre a feladatra, de a hatékony működésükhöz program, és több pénz kellene. A MOK költségvetése túlzottan „fejnehéz”.

 

A MOK 1 062 822 130 Ft-os 2019-es költségvetésének 52%-a megy el a központra, illetve költődik el annak döntése alapján. A maradék 48% úgy áll össze, hogy a MOK költségvetésének 39%-át adják a területi szerezetek működési költségei, és 100 millió forint, azaz a MOK költségvetésének 9%-a az, ami helyi döntésű tagi szolgáltatásként kerül a területi szervezeteken keresztül a tagokhoz. A befizetett 27 600 F tagdíjból 2073 Ft az, amit a MOK költségvetéséből a területi szervezet egy tagra tud költeni. A tagi szolgáltatások kerete egyébként 148 000 0000 Ft, de ebből 48 milliót a központ döntése alapján költenek el. Ide tartozik a csoportos életbiztosítás 30 milliós költsége, de 15 millió az Országos Hivatal kerete is. (A maradék 3 millió a MOK akadémia kerete, amitől tényleg nem sajnálom.) A most közzétett beszámoló szerint a központi költés 57, millió, és ez a közel 10 milliós növekmény a csoportos életbiztosítás többletköltsége. Hogy ez a tízmillió honnan lett elvéve, az a beszámolóból nem derül ki.

Szintén a központ – periféria aránytalanságát jelzi az is, hogy a hivatalok (országos és területi együtt) 681 480 000 forintból gazdálkodnak, ennek 40%-a az országos hivatalhoz kerül, és a maradék 60%-on osztozik a 22 területi szervezet. Ennek részletei a 2. ábrán láthatók.

Nem ilyen egyértelmű a kép, ha azt nézzük, milyen kiadások növekedtek 2018/2019 viszonylatában.

A fent leírtakba illik, hogy míg a hivatalok működési költsége 600 180 000 Ft-ról 14%-al, 681 480 000-ra nőtt, addig a tagi szolgáltatások kerete csak 6%-al nőtt (140 millióról 148 millióra) az elfogadott 2019-ers költségvetés szerint.

Ugyanakkor vannak olyan növekmények, amik érthetők, vagy akár örvendetesek. A tiszteletdíjak 11%-al növekedtek, és ez az általános bérszínvonal növekedése miatt teljesen érthető. És bár nem tudom, hogy miért nőtt 67%-al (15 millióról 25 millióra) az Infrastruktúra fejlesztési pályázható alap, de azt az elvet, hogy legyenek pályázható pénzek a jó helyi kezdeményezések támogatására, azt támogatom.

Hallom a cinikus közbevetést: miért akarok többet adni a területi szervezeteknek, amikor a MOK elnökének most közzétett beszámolója szerint 2019-ben a területi szervezetek a tagi szolgáltatásoknak csupán a 49%-át költötték el. Akkor meg minek többet adni nekik?

Tekintsünk el attól, hogy novemberben a tárgyéves költségvetésről, csak mint rész-információról lehet beszélni, de ha a 49% valójában 60, vagy akár 70%, az is kevés. De ezt nem lehet csak a területek szervezetek nyakába varrni. Ez annak a bő 10 évnek a következménye, amiben az elnökség önálló életet élve hagyta elsivárosodni a Kamara szervezeti életét, és a tagság zömét passzivitásba sodorta. Ezen változtatni kell, el kell hitetnünk a tagsággal, hogy a Kamara nemcsak egy létező, Őket támogató, védő szervezet, ami egyúttal közösségi tér is.

Igen, erős kamara csak erős szervezeti élet mellett lehetséges, és ehhez változtatni kell ezen a MOK fejnehéz kiadási szerkezeten. Hogy mennyire? A valós kiadások, determinációk ismerete nélkül demagógia lenne konkrét ígéretet tenni.

Amiben biztosak vagyunk, az az, hogy át kell tekinteni a Kamara teljes gazdálkodását, a mögöttes céghálóval együtt. Azt, hogy mi felesleges, és minek kell megmaradni, azt együtt fogjuk eldönteni. Annyi biztos, hogy egy takarékosabb központ kell, és a felszabadítható források felhasználásról közösen, a tagsággal együtt kell dönteni. Alapvető cél, hogy a Kamara egy működő, élő szervezet legyen, és ehhez több pénzt kell juttatni a területi szervezetekhez, a tagokhoz.

 

A fenti elemzés PDF formátumban letölthető ezen a linken.