“Manus manum lavat…”, avagy mit tett a KAMARA a fogorvosokért?!

Manus manum lavat…”

avagy, mit tett a KAMARA a fogorvosokért?!

 

Közelednek a kamarai választások, amikor ezeket a sorokat írjuk, az általános orvos kollégák számára már lezárultak a jelölések, néhány körzetben már meg is kezdődtek az első fordulós megmérettetések.

Talán ennek tudható be az a tény, hogy a kamara vezetősége részéről is, alelnöke után szabadon fogalmazva, egyre “harsányabbak” a megnyilvánulások.

“Otromba”stílusban, “goromba”hangvételben íródnak rész-és féligazságokat tartalmazó vezércikkek a kamarai képviselet lapjaiban, megpróbálva megtéveszteni a tagságot, ördögtől valónak tartva a változást és a megújulást akarókat, ellenségnek és nem tisztességes ellenfélnek feltüntetni a másképp gondolkodókat.

Kampány üzemmódba kapcsolt a kamara alelnöke is, amikor a Magyar Fogorvos 2019/1. számában “Válasz” címszóval, a tagság hathatós segítségével elért eredményeket kizárólag

a “küzdelmes kamarai tárgyalások befejezéseként” feltüntetve, az alternatív valóságból üzent az erről másképpen gondolkodó fogorvos kollégáknak.

Nos, akkor nézzük, mit is takartak ezek a „küzdelmes tárgyalások”!

A valóságnál és így a tényeknél maradva, kronológiai sorrendben nézzük az állításokat!

1. „2017 őszén küzdelmes tárgyalások befejezéseként sikerült az alapellátó fogorvosok számára

  jelentős – 3 millió forint – többletfinanszírozást kiharcolni…” …mármint a kamarának…(sic!)

2017 őszén, pontosabban szeptember 4-5-6-án, az azt követően másnap megtartott Kormányinfón elhangzottakkal ellentétben, a NEAK-kal szerződött, a háziorvosokkal, házi gyermekorvosokkal azonos módon közfeladatot ellátó fogorvosi szolgáltatók fejezték ki tiltakozásukat a Kormány részéről őket érő folyamatos hátrányos megkülönböztetés miatt.

Az alapellátásban dolgozó közel 1000 fogorvos tiltakozó akciója, melynek jelentőségét egy későbbi nyolc szemközti megbeszélésünk során a kamara vezetősége is elismerte, hívta fel az egészségügyi kormányzat figyelmét arra, hogy a közfinanszírozott fogászat ebben a formában létezik Magyarországon.

Az említett megbeszélésen a kamara képviseletében Éger elnök úr és Gerle alelnök úr, míg a fogorvosok képviseletében e levél írói voltak jelen.

Ezen demonstrációt követően született az említett megállapodás a kormányzat és az érdekképviseleti szervek között!

Mindezek ismeretében az így elért eredmények egyoldalú kisajátítása, a kamarai sikerpropaganda részeként történő felhasználása nem a valóságot tükrözik.

 

2. „A megállapodás ezen felül azt is tartalmazta, hogy 2018-ban folytatjuk a kassza költségvetésbe épülő  

  növelésének előkészítését. A tervezet egyértelműsítette, hogy három éven belül a fogászati büdzsének

  meg kell duplázódnia.”

  „Az alapellátók az egyszeri juttatás után havi 130 ezer forint finanszírozás-növekményhez

  jutottak…”

 

Az említett megállapodás 2017 novemberében történt. A tervezett 3 év felénél járunk.

2019 tavaszán az alapellátó fogászatok finanszírozása az ígéret ellenére időarányosan nem hogy nem emelkedett, ellenkezőleg, az egyszer már jogosan kiharcolt és elismert havi 250 ezer forintos többletfinanszírozás egyoldalú megszüntetésével, a „küzdelmes tárgyalások” eredményeként elért és sikerként feltüntetett 130 ezer forintos finanszírozás-növekmény ellenére, havi 120 ezer forinttal csökkent.                                                                      

3. „A tárgyalások a választások, majd a kormányalakítás miatt átmenetileg szüneteltek, de ezután a   

  lehető legrövidebb időn belül újra felvettük a kapcsolatot a kinevezett államtitkárral.

  Augusztus végén az államtitkár asszony részt vett a MOK elnökségi ülésén, ahol az egészségügyi  

  stratégiai célkitűzések megvitatásán túl a fogászati ellátórendszer finanszírozásával foglalkoztunk.

  Ennek eredményeként – az államtitkár ígéretét megtartva – néhány hét múlva a MOK elnöke és

  alelnöke, valamint a Fogorvosi Tagozat elnöke részt vett a NEAK legfelső vezetőivel azon a   

  megbeszélésen, amelyen kizárólag a fogászati ellátórendszer finanszírozásának átalakításával és  

  jelentős, rövid időn belüli növelésével foglalkoztunk.”

A nagy „tárgyalgatások” és látszat cselekvések közben újra eltelt egy év, miközben a kamara részéről ezen egyeztetések során semmi érdemleges nem történt!

Miről tárgyaltak egyáltalán?!

Az egészségügyi kormányzat illetékesei és döntéshozói a fogászati ellátás kapcsán továbbra is a MÉRTÉK-ben közölt téves adatokból tájékozódnak, a 2015.évi Alapellátási koncepcióban foglaltak ellenére az ellátórendszer finanszírozásában évek óta nem történik előrelépés.

Hol volt és mit csinált a kamara vezetősége ezeken a tárgyalásokon?!

Miért nem kért helyreigazítást, miért nem kért a fogorvosok hátrányos megkülönböztetése kapcsán jogorvoslatot?!

Hogy miért?

A MOK elnöke és alelnöke kizárólag….az ellátó rendszer problémáival„foglalkozott”…(sic!)

Beszéltek róla, hogy beszéltek róla, hogy majd beszélnek róla.

Ezt eredményként feltüntetni igen csak megkérdőjelezhető.

 

4. „…az államtitkár néhány hónapnyi működés után lemondott, és az év hátralévő részében az ütemezett  

  egyeztetések elmaradtak.”

 

No comment!

A kör bezárult!

A „finanszírozás jelentős, rövid időn belüli növeléséből” a korábbi évekhez hasonlóan ismét nem lett semmi, maradt a mellébeszélés és a külső körülményekre való hivatkozások.

5. „2018 végén, majd 2019 elején a reprezentatív egészségügyi szakszervezetek és kamarák részvételével  

  elindultak a„menetrend” szerinti bértárgyalások.”

  „A Fogorvosi Tagozat elnökének javaslatára a MOK vezetése kérte az államtitkárt, hogy az alapellátás  

  problémáit a bértárgyalásoktól függetlenítve folytathassuk.”

  A „gépezet” végre beindult, először az államtitkárral folytathattunk egy szűk körű megbeszélést a  

  tárgyalás-sorozatot előkészítve, és szakmai, szakmapolitikai témákat érintve egyértelmű javaslatokat  

  fogalmaztunk meg a finanszírozás-növekedés volumenére és ütemére vonatkozóan.”

 

2019 áprilisában járunk.

A tárgyalás-sorozat előkészítése másfél évig tartott!

A „gépezet” végre beindult…szól a kamarai propaganda.

Másfél év! Írjuk le még egyszer, másfél év kellett ahhoz, hogy a kamara vezetősége javaslatokat fogalmazzon meg az érdemi tárgyalásokhoz…(sic!)

6. Szoros időrendben a harmadik fordulón vagyunk túl, az államtitkárság Egészségpolitikai  

  Főosztályának és a NEAK Finanszírozási Főosztályának vezető munkatársaival szakértői szinten folynak  

  az egyeztetések, és munkaanyag készül.”

 

Készül a munkaanyag! 2019 áprilisában!

Az a munkaanyag, amely állítólag már 2017 őszén a kormányzat asztalára került, és amelynek eredményeként sikerült az alapellátó fogorvosok számára jelentős – 3 millió forint –többletfinanszírozást kiharcolni?!

Az a munkaanyag, amely a MOK Fogorvosi Tagozata ajánlása alapján már 2016-ban elkészült, kiszámítva és számszerűsítve egy fogászati rendelő működésének költségeit?!  / Magyar Fogorvos 2016/6 309.old./

Az alapvető kérdések megvitatásra kerülnek.

Az Államtitkárság, mint ahogyan az EMMI válaszleveleiből is kiderült, azonban még mindig a MÉRTÉK alapján tájékézódik, alkot stratégiát.

 

 Az alapellátó háziorvosi és fogorvosi szolgálatok finanszírozása közti különbség fenntartását az   

 indokolta, hogy a fogorvosi szolgálatok tevékenységük során térítésköteles ellátásokat is nyújtanak,  

 kiegészítve közfmanszírozott bevételüket. “( Dr.Csányi Péter helyettes államtitkár EMMI válaszlevél   395 /2019/EGPOL)

 

7. „Az alapvető kérdések megvitatása eredményeként elmondható, hogy nincsenek antagonisztikus

  véleménykülönbségek a tárgyaló felek között…”…(sic!)

A fenti idézetet és a kamara álláspontját olvasva mi alapellátó fogorvosok ezt másképpen látjuk.

Amit látunk,és amit hallunk, az a süketek párbeszéde.

 

8. „Az egészségügyi kormányzat csakúgy, mint 2017-ben és 2018-ban, egyértelműen kijelentette, hogy a

  szakmai szervezetekkel együttműködve, tárgyalásos úton szeretné a problémákat megoldani…

Az egészségügyi kormányzat 2017-ben már bebizonyította, hogy nem akarja tárgyalásos úton rendezni az alapellátó fogászatok finanszírozását érintő problémákat, ígérgetésekkel, látszatintézkedések sorával próbálja megtéveszteni az érdekképviseleti szervezeteket és az érintett fogorvosokat.

„Az ígéret adóssá tesz”-tartja a mondás.

„Adós embernek sokszor kell hazudnia!”

Ezt, mi alapellátó fogorvosok 2018-ban immár sokadszorra tapasztalhattuk. Nem csak a kormányzat, a kamarai érdekképviselet részéről is.

Folyamatosan ígérgetnek, és következetesen nem mondanak igazat!

Nincsenek illúzióink, nem lesz másképpen 2019-ben sem.

 

9.Azok a „harsány megnyilvánulások”, amelyek helyenként goromba hangvétellel és otromba stílusban 

  hívják fel a figyelmet a mindannyiunk által régóta ismert problémákra, és amelyeket a szakmai 

  szervezetek, testületek már évek óta és sokszor megfogalmaztak, jól érzékelhetően nem viszik előre 

  közös ügyeinket.”

 

Éppen ellenkezőleg, az említett „harsány megnyilvánulások” vezettek oda, hogy 2017 szeptember hónapot követően az egészségügyi kormányzat kompromisszumos megoldásként egyszeri többlet- finanszírozást juttatott a alapellátást nyújtó fogászati szolgáltatóknak az akkora holtpontra jutott „állítólagos” tárgyalásokat követően.

A harsány megnyilvánulások következményeként mára világossá vált az egészségügyi kormányzat álláspontja a közfinanszírozott fogászati ellátással kapcsolatban, az írott sajtó és média pedig egyre nagyobb nyilvánosságot biztosít az érintett felek számára az évek óta titkolt problémák megvitatására.                                  

A harsány megnyilvánulásokból egyértelműen kiderül az is, hogy a közfinanszírozott fogorvosok látva a szakmai szervezetek tehetetlenségét, a be nem tartott kormányzati ígéreteket, nem akarnak tovább ehhez a színjátékhoz asszisztálni.

Nem akarnak balekok lenni!

Nem tudnak és nem is akarnak a továbbiakban 320 Ft-ért fogat húzni, 1700-2000 Ft-ért tömést készíteni, és számos beavatkozást nulla forintért, saját költségünkön elvégezni.

Tisztességes bért és megélhetést, és ehhez megfelelő finanszírozást követelnek!
Az az alapellátó fogorvos, aki évtizedeken át dolgozik, nem egy leamortizálódott, veszteséges NEAK praxist szeretne a gyerekeire hagyni, hanem egy olyat, ami biztos megélhetést biztosít a családja számára, és tisztességes, orvoshoz méltó nyugdíjat a megélhetéséhez.

Szeretné, ha a praxisa, amiben az élete munkája benne van, nyugdíjba vonulása után értékén eladható lenne és nem pedig értéktelen „szemétként” ebek harmincadjára jutna.

 

Nincs időnk várni!

A fogorvosok mélységesen csalódottak, cserben hagyták őket, mindenki… a kormány, …a kamara!

Az alapellátó fogászati praxisok működtetésük véghatárához értek, nem tudnak újabb éveket, évtizedeket várni, helyzetük rendezése még ebben az évben azonnali megoldást kíván!

Megoldás híján kénytelenek leszünk egyre harsányabbakká válni!

Szerveződik a következő fogorvos sztrájk!

Elég volt a be nem tartott ígéretekből, a színfalak mögött zajló állítólagos tárgyalásokból.

Kézzel fogható, szemmel látható eredményeket akarunk!

 

Tisztelt Kollégák!

Kamarai választások vannak.

A fogorvosok jelöltállítása ezen a héten lezárul, májusban mi is választunk.

Választunk, hogy továbbra is megalázóan alacsony finanszírozás mellett tovább dolgozunk, vagy a változásra szavazunk, és megpróbáljuk választott tisztségviselőink útján az eddigieknél hatékonyabban képviselni és védeni az érdekeinket.

A felelősség a tiétek, az elmúlt évek eseményeit ismerve csak magunkra, fogorvosokra számíthatunk.

Négy éve a lehetőséget elszalasztottuk, most rajtunk, rajtatok áll, hogy ez ne ismétlődjön meg újra!

 

in idem flumen bis non descendimus ”

 

 

Dr. Karászi Zsolt András, Gyulaháza                     Dr.Kárász Anikó, Dunakeszi