Kik a partnereink?

Kik a partnereink?

„Egyedül nem megy”, azaz minden embernek, szervezetnek szüksége van társakra, partnerekre. A MOK jelenlegi vezetésének is megvannak a maga partnerei, elsősorban Dr. Cser Ágnesnek, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökének személyében. Nem gondolom, hogy ez a vonzalom Cser Ágnes személyének szól, inkább a „guba a gubához, suba a subához” elven alapul, azaz a közös hivatalos egyeztetői státus az, ami összeköti őket, és nem keverednek velünk, az általuk képviseltekkel.

Mi másként gondolkodunk. A szakszervezetek (főleg ha lennének aktív, erős szakszervezetek) fontosak a munkavállalói érdekvédelemben, de a Kamarák valós funkciója nem ez, és ehhez másfajta partnerségi, együttműködési rendszer kell.    

Az Újratervezés csoport legfontosabb partnerének a tagságot, az orvostársadalmat tekinti. Ma, amikor az elnökség önálló, izolált életet él, ennek a partnerségnek az újraépítését tartom legfontosabb feladatnak. Felfogásunk szerint a Kamara feladata a tagság szolgálata, ez pedig csak akkor működik, ha szoros együttműködés, kapcsolat van a tagság és az elnökség között. (A tagságnak van elnöksége, és nem az elnökségnek tagdíjfizető tagsága). És ami még fontos ebben: ha lesznek a MOK-nak követelései, törvénymódosítási, szabályozási elvárásai, akkor ezek elérését az elnökség a mögötte álló tagság tömegével tudja nyomatékosítani.

A korszerű egészségügy már együttműködő csapatokra épül. Ezért kiemelten fontos partnerek az ágazatban működő kamarák, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Gyógyszerészi Kamara. A szakdolgozók szerepe felértékelődik: látjuk, hogy ma az egészségügy leginkább kritikus pontja a szakdolgozói hiány, és azt is tisztán kell látni, hogy az orvosi túlterheltséget, hiányt a diplomás ápolók tudják enyhíteni. Ugyanígy növekedni fog a klinikai szakgyógyszerészek szerepe, mert a jövőt számukra nem a diplomás bolti eladói, boltvezetői pozíció, hanem a gyógyító teamben a konkrét terápia meghatározásában való közreműködés jelenti. (Ráadásul a MGYK sokkal több szakmai szolgáltatást nyújt a tagoknak, mint a MOK, tehát tanulhatunk is tőlük. És honlapjuk mottója: értékteremtő érdekvédelem” is lehet közös.)
Bár számunkra az orvostársadalom minden rétege fontos, de a jövő egészségügyének kialakításában kiemelten számítunk a fiatalokra, a Magyar Rezidens Szövetségre.

 

 

Miután az egyik legfontabb cél a szakmaiság, a szakmai kompetencia visszaszerzése, kiemelten fontos a szakmai szervezetekkel való együttműködés. A MOK sajnos elvesztette a kompetenciáit a szakképzés illetve protokollfejlesztés és finanszírozási kérdésekben, ennek visszaszerzése csak a MOTESZ-szel, (Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége), az MKSZ-el (Magyar Kórházszövetség), és az EGVE-vel (Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete) való szoros együttműködésben lehetséges. Szakkérdésekben akkor vagyunk erősek, ha a szakmai szervezetek mellettünk állnak, legitimálják a MOK állásfoglalásait.

És amiről szintén másként gondolkodunk: a beteg nem a gyógyítás tárgya, a szolgáltatás alanya, hanem partner a gyógyításban. Azt gondoljuk, hogy az orvosok és a betegek még piaci viszonyok között sem ellenérdekű felek, mert a gyógyítás feltétekeinek biztosítása, a betegbiztonság, a számonkérhető minőség és transzparencia közös érdekünk. A betegekkel együtt kell működni egy korszerűbb, élhetőbb egészségügy érdekben.

Programunk – bár a Kamara hivatalos oldalai megtagadták a publikációját – sokak előtt ismert, ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani, a fenti szemléletre, partnerekre lesz szükségünk.

 

Kincses Gyula